Evés közben jó, ha nem figyelsz másra, csak arra, amit eszel.
Lehetőség szerint ne olvass újságot, ne nézz tévét, ne olvass telefonon lévő dolgokat, ne hallgass híreket, ne beszélj telefonon és ne beszélj éves közben olyan témákról amelyek érzékenyen érintenek és/vagy felzaklatnak. Az étel elfogyasztására nyugodt körülményeket válassz.
Ma már nem szokás, de régen az ételt meg is áldották. Ez jó volt, mert hála járta át az embereket azért, hogy volt kenyér az asztalon. A hála egy emelkedett rezgés.
Ma már természetes (nek tűnik), hogy van étel, persze a minőség össze nem hasonlítható a nagymamáink idejében fogyasztott ételekkel.
Telnek múlnak az évek és egyszercsak azt vesszük észre, hogy számtalan ételallergiánk van. Vajon ez hogy fordulhat elő (feltételezzük, hogy jó minőségű ételeket fogyasztunk)?
Fontos, hogy milyen energiával veszem körül magam kivül belül egyaránt. Szánok-e időt arra, hogy megrágjam az ételt, hogy meg tudjam emészteni? Éves közben, ha háború képét látom a címlapon akkor az nem feltétlenül felemelő és olyan érzéseket hoz fel bennünk amelyek nem emelnek, hanem lehúznak energetikailag. Az agy minden körülmény alkalmával rögzít mindent, így azt is, hogy éppen akkor mit eszem amikor a háborúról olvasok.
Legközelebb éves közben már nem háborús címlapot olvasok, hanem csak azt az ételt eszem, amit a háborús címlap olvasásakor ettem és automatikusan kapcsolódnak a negatív, engem nem támogató érzések.
Amennyiben evés ideje alatt feszült, ideges vagyok a rossz érzések miatt, akkor az étel emésztetlen marad, ez pedig puffadást okoz, amely azt jelenti, hogy az étel rothad a bélrendszerben. Ez egy jó módja annak, hogy ételallergiások legyünk.
Ha azt akarjuk, hogy az étel tápláljon minket, akkor szeretettel és ne bűntudattal együk meg betevő falatainkat.